Élő hit

Élő hit

Írta: Kåre J.Smith | Hely: Oslo/Follo, Norway | Publikált: 2010. július 27.

Sokan nem lesznek teljesen szabadok a múltjuktól, de az Istenbe vetett élő hit által a múltunk nem kell tovább terheljen.

„Ne emlékezzetek a régiekről, és az előbbiekről ne gondolkodjatok! Íme, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még? Igen a pusztában utat szerzek, és a kietlenben folyóvizeket.” (És.43.18-19).

Dicsőséges előre nézni. Ha dolgainkat rendbe hoztuk Istennel, és ha szükséges emberekkel, akkor a múlt nem kell többé gyötörjön. Akkor nem kell figyeljünk a múltra vagy a korábbi dolgokra. Meg van írva: „Lásd, újat cselekszem.”

Sokan nem lesznek teljesen szabadok a múltjuktól. Pedig a büntetés rajta van (És. 53,5), ami által békességünk lehetne. Ha valaki gyötörve van és csüggedt – állandóan kedvetlen, csüggedt és rosszkedvű és ezekhez hasonló – ennek csak egy oka van: Nincs élő hite a bűnök bocsánatra. Hogyan lehet valaki csüggedt, ha arra gondol, hogy a bűnei, amit tett, tőle olyan messze vannak, mint kelet a nyugattól? Van erre élő hited? Igen, akkor vége a csüggedésnek. Hála, köszönet és dicsőség! Van erre élő hited, hogy a bűneidet Ő a feledés tengerébe vetette, és többé nem tekint rá? Gondolj bele ebbe te, aki ezt olvasod! Legyen élő hited erre! Mi lesz akkor a csüggedéssel? Akkor teljesen eltűnik!

Élő hitre kell jussunk. Ez maga az alap. Ez a kezdeti alap, hogyha a bűnök bocsánatára gondolunk. Ez a bevezetés a fődologhoz, a Jézus Krisztusban való győzelmes, dicsőséges élethez. Isten egész teljességével be kell legyünk töltve, bölcsességgel, jósággal, irgalmassággal, úgyhogy a bölcsesség szelídsége jöhessen elő testünkből. Ez egy dicsőséges élet! A közösségben egy belső életről beszélünk! Nem vagyunk törvényeskedők. Nem Mózest és a kőtáblákon való parancsolatokat hirdetjük. Mi Jézus parancsolatait hirdetjük, ami a szívünkbe és értelmünkbe van beírva, és azt az erőt hirdetjük, ami Jézus Krisztus kegyelemében van, a neki való engedelmességre. Ez a kegyelem munkája!
 

Kivonat a „Pásztor és Próféta” című könyvből Káre J. Smith, 2004

© Copyright Stiftelsen Skjulte Skatters Forlag, Norway