Hirdetni a bűntől való szabadságot

Hirdetni a bűntől való szabadságot

Írta: Kevin Choat | Hely: Bergen, Norvégia | Publikált: 2010. április 28.

Nemrég egy hétvégén testvérek gyűltek össze egész Norvégiából az évente megrendezett férfitalálkozón Måløy mellett. Körülbelül 250 ember jelent meg a hétvégén, amely különféle eseményeket foglalt magába. Voltak futballmérkőzések, ünnepi vacsora és építő összejövetelek.

Jostein Helgheim Bergenből (16 éves) negyedik alkalommal volt ott.
Megkérdezték, mit vár a legjobban. „Futballozás és pihenés, beszélgetés a barátokkal a kávézóban” – mondta.
„Mindig nagyon várjuk ezt az eseményt. Egy kis gyülekezetből jöttünk” – mondta Jens-Frode Vågen, aki Måløyből jött.
Egyike a számos testvérnek az ottani helyi gyülekezetből, akik ellátják a vendégeket a hétvégén.
„Nem kerül sokba, ha megfontolod, mit kapsz érte.”

Harald Log Stavangerből jött néhány testvérrel, hogy részt vegyen az összejövetelen.
„Itt szellemi bátorítást kapunk, amely segít minket az életben” – mondta.


 

 

Kétféleképpen szolgálhatjuk Istent

„Kétféle módja van Isten szolgálatának.”

A hétvége első összejövetelén Kåre J. Smith a Róma 7,4 olvasásával kezdett, és megmagyarázta a különbséget aközött, ahogyan Istent az Ószövetségben szolgálták, és ahogyan az Újszövetségben szolgálják.

„Az Ószövetség akkor lépett érvénybe, amikor a zsidó nép megkapta a törvényt, amely hivatalos dokumentumként funkcionált. A törvény által kitisztították a bűnt Izraelből, mivel megbüntették a bűnöst.”

Smith kifejtette, hogy ez nagy áldást hozott Izraelnek, annak ellenére, hogy a törvény nem volt tökéletes.

„ A törvény nem tudott semmit kezdeni a kívánsággal, amely a testben volt rejtve.”

Smith lelkesen jellemezte a lehetőségeket, melyeket az Újszövetség nyújt:

„A Szellemet szolgálva hatalmas szabadságot kaphatunk a testünkben lévő bűntől.” Elmagyarázta, hogy ezt a szabadságot akkor kapjuk, amikor engedünk a Szent Szellemnek. A Szent Szellemet néha a világosság emberének is nevezik, aki úgy jön hozzánk, hogy belelátást ad a saját esendő természetünkbe.

„Látod ezt?” – kérdezi a Szent Szellem

„Igen” – válaszolod te.

Smith megmagyarázta, mit szükséges tennünk:

Utálom, abbahagyom, halálba adom ezt a Szent Szellem ereje által. Ez a szabadság valójában azoknak van, akik teljesen feladták ezt a világot, hogy Istent szolgálják az Ő munkáiban.” – tette hozzá Smith.

„Kell legyen valamid, amit feláldozol, meg kell halnod annak, ami megkötöz téged.” – magyarázta Smith.

 

 

Szabadság a kísértéstől

„Megújítottam szövetségemet és teljesen Istennek élek ezután” – mondta Jostein Helghim az utolsó összejövetel után. „Az üzenet, amit hallottam, mély benyomást tett rám.”

A futballmérkőzés beváltotta a reményeket.

„Jól szórakoztunk, igazán jó buli volt! Az összes mérkőzést elveszítettünk” – mondta nevetve.

„Csodálatos, hogy mi, akik fiatalok vagyunk, itt ülhetünk, és hallhatunk a kísértés és a bűn közötti különbségről.”

Harald Log válaszolt arra a kérdésre, hogy mi volt rá a legnagyobb hatással a hétvégén:

„Élővé lett számomra, hogy akkor is örülhetünk, amikor kísértve vagyunk. Örülhetünk, mert van megoldás arra, hogy mit tegyünk, amikor megkísértetünk.” – folytatta.

„Tényleg?”

„Más szavakkal, amikor jön egy tisztátalan gondolat, az egy kísértés, és megvan a lehetőséged, hogy a jót tedd.”

 

Egy összejövetel, melynek jelentősége van

Az évenkénti rimstaddaleni összejövetel keresztyén testvérek számára van Északnyugat-Norvégiából. Az épülés és a közösség miatt gyűlünk össze. Ebben az évben kiváltságosok voltunk, hogy itt volt velünk Kåre J. Smith, a gyülekezet vezetője. A Brunstad.org kérte meg Kåre-t, ami arra ösztönözte őt, hogy részt vegyen:

„Az összejövetelek itt egy régi hagyományt folytatnak. Sokszor voltam itt. 13 évvel ezelőtt vettem először részt. Mi motivált, hogy eljöjjek? Az, hogy hitet építsek a testvérekben és erősítsem a fiatal testvéreket. Ez motivált, hogy idejöjjek. Nagyon boldoggá tesz, hogy látom ezt a sok fiatalt itt, akik meg vannak ragadva Krisztustól!”

„Mennyire fontosak szeinted ezek a konferenciák?”

„Úgy hiszem, nagyon fontosak!” Kåre szemlátomást meg van győződve erről. Megemlíti, hogy ez egy elhagyatott hely Nyugat-Norvégia területén, távol a hétköznapi élettől. Ez kiváló lehetőségként szolgál összegyűlni az írások körül, és vetni Isten Igéjét.

„Valami bekerül az emberek szívébe, magvak lesznek vetve a szívekbe. Türelemmel ezek a magvak egy idő után kicsíráznak. Az is értékes, hogy lehetőséget kapunk arra, hogy együtt legyünk másokkal, élvezzük a jó időt és a közösséget egymással.”

„Szóval azt gondolod, hogy az összejövetel fontos, nem csupán az egész gyülekezetnek, hanem az egyes személyeknek is?”

„Igen, nagyon fontos minden egyesnek. Erősíti és építi hitüket hétköznapi életükhöz. Én magam emlékszem, amikor fiatal voltam, és ilyen alkalmakra jöttem. Hatalmasan megerősített engem, hogy folytassam tovább és előre haladjak.”

„Jönnek számos gyülekezetből, például Harstadból, Valdresből és Stavangerből. Kik ezek, akik egy ilyen rövid hétvégére összegyűlnek?”

„Jönnek, mint a saskeselyűk a tetemre” – válaszol Kåre, és megmagyarázza, hogy mit ért ezzel a bibliai utalással. (Máté 24-28).

„Ez Isten élő Igéje. Ezek a személyek nagyon különböznek egymástól. De egy valami közös bennük: ugyanaz a Szellem által vannak megragadva és egy Szellem által vannak megkeresztelve, hogy egy test legyenek. Sok fiatal testvér van, akinek ugyanaz a vágya, szóval eljönnek, hogy hallják és részt vegyenek.”