„Én vagyok a feltámadás és az élet”

„Én vagyok a feltámadás és az élet”

Írta: Tony Jackson | Publikált: 2011. február 24.

Amikor Jézus barátja, Lázár meghalt, a testvére, Márta azt mondta Jézusnak: „Tudom, hogy feltámad az utolsó napon a feltámadáskor.” Ekkor Jézus ezt válaszolta: „Én vagyok a feltámadás és az élet.” János 11,24-25.

A feltámadás jelentése: felemelkedés a halálból. Jézusnak ezek a szavak azt jelentik, hogy Ő átélte a halált, még akkor is, ha a körülötte lévők nagyon is élőnek látták. Mi volt tehát az a halál, amit Jézus tapasztalt?

Halál a saját akaratra

Előrébb János evangéliumában azt olvashatjuk: „Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedjem, aki elküldött engem, és az ő dolgát elvégezzem.” János 4,34. „Én semmit nem cselekedhetem magamtól … hanem annak akaratát, aki elküldött engem, az Atyáét.” 5,30. „Mert azért szállottam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem.” 6,38. Jézus világosan elmondja, hogy nem a saját akaratát vitte véghez, hanem az Atyáét. Így tehát neki is biztosan volt akarata, ami az Atyáéval nem egyezett, és ezt az önakaratot meg kellett tagadnia a halálig. Atyja akaratát megtéve Jézus eggyé vált vele. Ez azt jelentette, hogy felvette az isteni természetet, és élete a legáldottabb lett minden személy közül, akik a földön éltek.

Mártának adott válaszában Jézus tudtunkra adta, hogy a feltámadás ereje megtapasztalható földi életünkben is. Nem kell várnunk az „utolsó napra”, hogy megtapasztaljuk a feltámadást. Ha úgy élünk, hogy hiszünk benne, lehet olyan életünk, mint neki volt, melyben nem kell bűnt elkövetnünk.

Feltámadni Jézus hasonmásaként

Hitünk folyamatosan meg van próbálva, hogy valódi-e. Emberként könnyen reagálunk tudásunk és értelmünk szerint. Márta kijelentette, hogy Jézus kicsoda: „… te vagy a Krisztus, az Istennek fia, aki e világra jövendő vala.” János 11,27. Amikor Jézus megparancsolta, hogy mozdítsák el a követ Lázár sírjáról, ugyanez a Márta felelte: „Uram, immár szaga van, hiszen negyednapos.” 39. vers. Ilyen gyorsan reagál értelmünk, felfogási képességünk. Jézus azt mondta neki: „Nem mondtam-é neked, hogy ha hiszel, meglátod majd az Istennek dicsőségét?”, majd feltámasztotta Lázárt a halálból.

Ez igazából egy kép a feltámadásról, amiről Jézus beszélt saját élete kapcsán, és amit mi is átélhetünk. Emberi értelmünk ezt fogja kérdezni: „Mi módon támadnak fel a halottak? És minémű testtel jönnek ki?” Erre hitben így tudunk válaszolni: „Balgatag! Amit te vetsz, nem elevenedik meg, hanemha megrothadánd.” I. Kor. 15,35-36. Kétségtelen, hogy ha meghalunk természeti testünknek – megtagadva a paráznaságot és a kívánságokat, vágyakat, amíg meg nem halnak –, fel fogunk támadni Jézus hasonmásaként. A halál bűze helyett, ami a természeti testünk miatt van, frissítő lelkek leszünk kellemesen illatozó élettel. „És amiképpen hordtuk a földinek ábrázatját, hordani fogjuk a mennyeinek ábrázatját is.” 49. vers.

Pál így ismerte Jézust: „… és az Ő feltámadásának erejét, és az Ő szenvedéseiben való részesülésemet, hasonlóvá lévén az ő halálához” Fil. 3,10. Lehet ez a mi tanúságunk és tapasztalatunk is!

Itt olvashatsz még Jézus életéről.