A kép illusztráció
A kép illusztráció

A kereszténység idejétmúlt?

Írta: Ruben Ellefsen | Publikált: 2012. február 24.

„Hat ok, amiért a fiatal keresztények elhagyják a gyülekezetet”

  • A gyülekezetek túl szigorúnak tűnnek.
    Például 18% egyetért abban, hogy a gyülekezete túl sokat törődik azzal, hogy a filmek, a videojátékok és a zene ártalmas.
  • A kereszténység felszínes.
    Például 23% úgy véli, a Bibliát nem tanítják elég világosan vagy elég gyakran.
  • A gyülekezetek a tudomány ellen vannak.
    Például 35% szerint a keresztények azt hiszik, hogy mindenre tudják a választ.
  • A fiatal keresztények tudása a szexualitásról általában túl leegyszerűsített és ítélkező.
    Például 40% szerint a szexualitásról és a fogamzásgátlókról szóló tanítás idejétmúlt.
  • A kereszténység kizáró jellege nehezen kezelhető.
    Például 29% úgy érzi, hogy arra kényszerítik őket, hogy válasszanak a hitük és a barátaik között.
  • A gyülekezet barátságtalan a kételkedők felé.
    Például 36% nem tudja élete legfontosabb kérdéseit feltenni a gyülekezetben”.

A kutatással kapcsolatban:
A „Tartós hit” kutatást az interneten végezték 2007 és 2011 között 1296 jelenleg vagy korábban gyülekezetbe járó 18 - 29 éves amerikai fiatallal.

Hat ok, amiért a keresztények elhagyják a gyülekezetet (angolul)
© Barna Group, 2011

Miért nem népszerű manapság a fiatalok körében a kereszténység? Mi is a kereszténység célja?

A mai társadalomban nem kerül sokba kereszténynek hívni magadat, a legtöbb keresztény csoport létszáma mégis csökken.

2011 őszén egy híres amerikai kutatás és a Barna Group nevű tévéműsor közzétette Tartós hit nevű kutatásának eredményeit, amely kifejti, miért hagyja el ötből három fiatal amerikai keresztény a gyülekezetét 15 éves kora után. Talán ennek a kutatásnak az eredménye utalhat rá, hogy miért hanyatlik a kereszténység a nyugati világban, főleg a fiatalok körében.

Hat fő ok

A kutatás eredményei szerint annak, hogy a keresztények véglegesen vagy hosszabb időre elfordulnak hitüktől, hat fő oka van (az adatokat az oldal jobb oldalán láthatod). Amikor ilyen állításokat olvasunk, amelyeket sok fiatal amerikai keresztény kifogásol, joggal hívhatjuk fel a figyelmet arra, hogy valami biztos nincs rendben – a gyülekezettel, a fiatalokkal vagy mindkettővel kapcsolatban. Merthogy:

Valójában mi a kereszténység célja?

Jézus azt mondta: „Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Szellemnek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek: és íme én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Máté 28,19-20). Miért is kell a parancsolatokat megtartani? Mivel Jézus azért jött a földre, hogy testvéreket és nővéreket gyűjtsön, akikkel együtt élhet (Zsidók 2,10-18). Mikor Ádám és Éva engedetlen volt, és ettek a gyümölcsből az édenkertben, a bűn elválasztotta Istentől az embereket. Jézus azért jött, hogy visszavezessen minket Istenhez. Ő mutatta meg, hogyan tartsuk be Isten törvényeit, és hogyan szabaduljunk meg a bűntől! Ez a szabadság azt jelenti, hogy engedem, hogy az Úr imája valósággá váljon: „Jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is!” (Máté 6,10), először az én, majd a körülöttem élők életében is. Ekkor a testem nem a sajátom, hanem Isten eszköze. Ez az a szabadság, amit Jézus hozott. (Lásd: Róma 8,3-4; Zsid. 10,19-20)!

Jézus szavai szerint a kereszténység letér a helyes útról, ha az emberek csak a szentség látszatának megtartására használják, míg továbbra is egoisták, képmutatók és büszkék maradnak.

Kegyelem alatt és engedéllyel a bűnre

A kereszténység legalapvetőbb fogalma a bűnbocsánat. Ezáltal Jézus megmutatta nekünk szeretetét, és mi is tudjuk, hogy viszontszeretjük Őt. De szerinted Jézusnak nem volt mélyebb szándéka, mint csupán megszabadítani minket a bűntől, amikor meghalt a kereszten? „Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok”, mondja a János 14,15-ben.

Mindenki tudja, hogy a szeretet cselekedetek nélkül semmit sem ér. Miért ne érvényesülne ez ebben az esetben is?

Video: Kicsoda Jézus?

A Barna Group tanulmánya szerint nyilvánvaló, hogy sok fiatal keresztény és a gyülekezeteik pásztoraikkal és vezetőikkel együtt többé-kevésbé eltértek ettől. Ha Jézus kegyelme megengedi a rágalmazást, a hazugságot és a kritikus, lealacsonyító gondolatokat, akkor nem cseréltük fel a bűnök bocsánatát a bűnök engedélyére? Ilyenkor mi a különbség a gyülekezeti tagok és más emberek között? Csak a bűnbocsánat, amely Jézus előtt is elérhető volt? (Zsidók 10,1 és 9) A pásztoroknak a gyakorlati részletekre is kitérő szabályokat és előírásokat kell meghatározniuk ahhoz, hogy látszólagosan elkülönüljünk a világiaktól? Úgy tanítják a Biblia emberi értelmezéseit, mintha szellemi indíttatású határok lennének, amiket Isten alkotott, pedig valójában csak az istenfélelem hamis látszatát eredményezik, amely mögött még mindig jelen van az egoizmus és a büszkeség? Ha így van, akkor nem meglepő, hogy a résztvevők 20%-a azt mondta: „Én úgy tapasztaltam, hogy a gyülekezetben Isten messzinek tűnik.”

…pedig valójában csak az istenfélelem hamis látszatát eredményezik, amely mögött még mindig jelen van az egoizmus és a büszkeség.

Kereszténynek lenni nem népszerű

Ez az, amire alapozva a keresztény fiatalok meghatározhatják életük irányát. De a kor szelleme azzal csalogatja őket, hogy „éljék a saját életüket, elégítsék ki a vágyaikat”, és a szexuális erkölcstelenség tombol a testükben. Hogy várhatja el bárki is, hogy ezek a fiatalok azt válasszák, amelyet hamisnak, felületesnek, idejétmúltnak találtak, és amely nem képes megválaszolni az élet legfontosabb kérdéseit?

A válasz magától értetődő, és ezért tűnik a kereszténység sivárnak.

Tényleg idejétmúlt a kereszténység?

Nem, egyáltalán nem! De vissza kell térnünk az alapokhoz. A „bűnök engedélye” vagy a „kereszténység látszata” helyett úgy kell hirdetnünk az igét, hogy a gyülekezetben mindenki feltegye magának a kérdést:
Akarok-e amennyire csak lehet, a kívánságaim szerint élni itt a földön, aztán kegyelem által a mennybe jutni? Ebben az esetben a Júdás 4–ben tisztán le van írva az eredmény: „…istentelenek, kik a mi Istenünknek kegyelmét bujálkodásra fordítják”
Vagy őszinte szeretettel meghálálom Jézus áldozatát azáltal, hogy megtartom parancsolatait, és megszabadulok a bűntől?

„Mit akarok valójában?” – ez az a kérdés, amin személyes kereszténységem áll vagy bukik.

Ezt mint egy szűrőt használva sok bonyolult és megválaszolatlan kérdés eltűnik vagy lényegtelenné válik. Az érdeklődésem Istenre és saját életemre szóló tervére irányul. Mikor teljes mértékben az Ő akarata szerint vágyok élni, a Szent Szellem megmutatja nekem azokat a határokat, amelyeket Isten nagy szeretetében és bölcsességében megalapozott számomra. Ekkor már nem érdekel a határok feszegetése, akár szexualitásról, filmekről, zenéről, játékokról vagy más dolgokról van szó. Megértettem, hogy csak Isten igéje és parancsolatai által tudok megszabadulni saját egoizmusomtól, így Ő el tud vezetni békéjébe és örömébe ebben az életben és az örökkévalóságban egyaránt. Ahelyett, hogy a kor szelleméhez és a társadalom örökké változó irányzataihoz alkalmazkodnék, Isten igéjéhez és a Bibliához igazítom a viselkedésemet.
„Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz.” (Zsid. 13,8).